Kedves Olvasó!

Január 26-án. tartotta megemlékezését a Törökbálinti Német Önkormányzat a 68 évvel ezelőtt történt sváb kitelepítés évfordulója alkalmából. Ezzel az intézkedéssel az akkori döntéshozók családokat szakítottak el egymástól, és szórták szét Őket Németország különböző területein, ahol mindent újra kellett kezdeniük, barátok sok esetben családtagok nélkül, fiatalnak és idősnek egyaránt. Sokszor beszélgettem már idős Törökbálinti sváb emberekkel erről-arról, de amikor a kitelepítésre terelődött beszélgetésünk, ekkor elérzékenyültek, és a mai napig senki nem érti, hogy történhetett meg becsületes állampolgáraival ez a szörnyűség.

Azt gondolom senki, az eseményeket átélő  nem felejti el, és leszármazottaknak pedig méltón meg kell emlékezni a meggondolatlan kitelepítésre, amellyel megbélyegezték, egy másik ország bűnei miatt a helyi svábságot.   Nyilvánvaló szégyene ország vezetésünknek ez az eljárás. Nem beszélhetünk másról, mint tervszerű etnikai tisztogatásról. Olyan népcsoportot űztek el, akik mindig kivették részüket a munkából, az építésből. Misem bizonyítja ezt jobban, mint pestmegyében található sváb falvak felvirágoztatása gyönyörű tiszta települések létrehozása. A kitelepítésnek sokan áldozatul estek, nők, gyerekek és öregek egyaránt. Gyakori volt a fizikai bántalmazás és a kivégzés is. Számokban kifejezve úgy nézett ki, hogy 185.000 embert fosztottak meg állampolgárságától és teljes ingó és ingatlan vagyonától.

A megemlékezésen beszédet mondott Turai István polgármester, műsorral készültek a Zimándy iskolásai és tanárai, fellépett a Hagyományőrző Sváb Kórus.

A megemlékezés végén koszorút helyeztek el a Sváb téren lévő emléktáblánál, Törökbálint Város képviselőtestülete, Megyaszai Mammel Magdaléna az NKÖ elnöke. A sváb Egyesület, Csupaszív Óvoda, Grossturwaller Musikanten, Hagyományőrző Sváb Kórus, Zimándy Ignác Általános Iskola, Aradszki András parlamenti képviselő, Törökbálinti Fidesz.

Végül álljon itt egy eredeti dokumentum amelyet Törökbálinton talán nem is láttak még, amit a levéltárból juttattak el hozzám, ebből világosan kitűnik, hogy bár a kitelepítés 1946-ban kezdődött, de már 1944-ben elkezdődött a megfosztásuk, és az ellenállásukról jelentéseket Írtakl.

/ Hopka László /

Fotó: Hopka László